A klímaváltozás nem elméleti kérdés a gyümölcstermesztők számára — hanem évről évre megélt valóság. Weppert Sándor körtetermesztő és családi gazdálkodó az elmúlt évtizedekben saját ültetvényében tapasztalta meg, hogyan válik a tavaszi, virágzáskori fagy az egyik legnagyobb termelési kockázattá. A fagyzugos területeken fekvő ültetvényeknél a veszély különösen nagy: egyetlen hideg hajnal is elegendő lehet ahhoz, hogy egy teljes szezon munkája vesszen kárba.
Gyorsan egyértelművé vált: ebbe nem lehet belenyugodni. Egy gyümölcsös fenntartása hatalmas befektetés — néhány egymást követő fagykáros év pedig akár egy gazdaság jövőjét is veszélybe sodorhatja.
Lépésről lépésre raktuk össze a gazdaságot, és idővel minden a helyére került: termesztéstechnológia, öntözés, tápanyag. Egy dolgot kivéve: a tavaszi fagy elleni védekezést.
Ez 15–20 éven keresztül folyamatos problémát jelentett. Volt olyan év, amikor egyetlen éjszaka alatt oda lett az egész termés. Évekig próbáltam megoldást találni. Kipróbáltunk többféle technológiát: fűtést, öntözést, légkeverést. Elolvastam mindent, amit a fagyvédelemről találtam, és próbáltam megérteni, hogyan működik.
Egy idő után látszott, hogy világszerte a szélgépek a legelterjedtebbek. Kaliforniától Új-Zélandig, Chilétől Dél-Afrikáig ezzel védekeznek a nagy ültetvényeken. Én is ebben láttam a megoldást. De amikor a saját ültetvényünkön kezdtük el használni ezeket a gépeket, gyorsan kiderült, hogy méretük és teljesítményük nem alkalmas a saját ültetvényünk hatékony fagyvédelmére.
Volt, ami túl kockázatos volt, volt, ami nem hozta azt az eredményt, amit ígértek, és volt, ami egyszerűen nem volt gazdaságos. Ez évekig ment így, folyamatos próbálkozással. Egy idő után világos lett számomra: nem az a probléma, hogy nincs megoldás, hanem az, hogy a piacon lévő technológiák nem erre a típusú területre voltak kitalálva.
Nálunk például keskeny, hosszú ültetvények vannak, ráadásul magas fákkal. Ez a „csíkültetvény” jelleg nem igazán jellemző máshol. A legtöbb gép nagy, egybefüggő területekre van tervezve, nem a Magyarországon jellemző ültetvényekre. Ekkor kezdtem el saját megoldásban gondolkodni.
Nekem az volt a fontos, hogy nálunk működjön.
2021 elején kezdtünk el az első gépekkel foglalkozni. Többféle megoldást kipróbáltunk, különböző irányokban indultunk el. Volt, hogy teljesen eltérő verziókat raktunk össze, más-más motorral, más felépítéssel. Emlékszem, volt olyan is, hogy egy sárkányrepülő-motort tettünk fel az egyik saját építésű toronyra.
Mindig érdekelt a megoldáskeresés és a kihívás, és végig ott volt bennem az a gondolat, hogy ezt meg lehet csinálni. Először a saját ültetvényünkön próbáltuk ki a szélgépeket, és amikor több alkalommal is sikerült velük védekezni, az volt az első valódi visszaigazolás.
Utána megmutattam más gazdáknak is. Egyre többen kerestek meg tanácsért. Egy bemutatón vált igazán egyértelművé, hogy van erre igény, és hogy a fagyvédelem mögött nincs valódi, átfogó szakmai tudás a hazai piacon.
2021 május–júniusa környékén jött a fordulópont: eldöntöttük, hogy ebből sorozatgyártás lesz. Onnantól bevontunk tervezőmérnököket, fejlesztőket, és elkezdtünk szakemberekkel együtt dolgozni. Azóta ebben segítünk más gazdáknak is: hogy ne kísérletezzenek éveken keresztül, hanem már az elején egy olyan biztos megoldást kapjanak, amely náluk is működik.
2022-ben adtuk el az első szélgépeket, az első évben körülbelül tízet.
Aztán évről évre egyre többen kerestek meg minket. 2023-ban már 25 eladott gépnél tartottunk, és ekkorra már egy saját telephelyen dolgoztunk. 2024-ben pedig már a 100. eladott gépet ünnepelhettük.
Közben a terméket folyamatosan fejlesztettük, és ez a mai napig így van.
Ma már nem egyedül dolgozom ezen. Egy 14–16 fős, széles körű szaktudással rendelkező csapat építi belülről a vállalkozást. Mindemellett külsős fejlesztőmérnökökkel és szaktanácsadókkal is együtt dolgozunk a gépek és technológiák folyamatos fejlesztésén.
Közben ez egy családi vállalkozássá is vált.
A fiam, Boldizsár a műszaki és fejlesztési területen dolgozik, a lányom, Míra a kommunikáció és a marketing oldalát viszi, a vőlegénye pedig gépészmérnökként vesz részt a gyártásban és a fejlesztésekben.
A tervezés és az alkatrészbeszerzés házon belül történik, a gépek összeszerelése több partnerrel együtt valósul meg, a telepítést és az üzembe helyezést pedig mi végezzük el a helyszínen. És ezzel nem ér véget a munka: a gépeket utána is folyamatosan követjük és rendszeresen szervizeljük.
Az évek során több mint 60 gazdaságban valósítottunk meg fagyvédelmi beruházást, és egyre több helyen jelennek meg a gépeink. A legnagyobb pozitív visszacsatolás számunkra az, hogy sok gazdaságban több, akár 6–12 gépünk is segíti a gazdákat a fagyvédelemben.
Közben nemcsak a terméket építettük, hanem közösséget is köré. Évente 2–3 szakmai rendezvényt tartunk, ahol egy-egy alkalommal közel 100 gazda vesz részt, és nemcsak a technológiával ismerkednek meg, hanem egymással is megosztják a tapasztalataikat.
Megjelentünk hazai és külföldi szakmai kiállításokon és felületeken is, többek között az AgromashEXPO-n, és folyamatosan térképezzük fel az új piacokat. Közben a szolgáltatási oldalt is bővítettük: a telepítés és az üzemeltetés mellett ma már kiemelt szerepet kap a szerviz, és elindultunk a saját meteorológiai megoldások irányába is.
A szélgépeinkkel ma már más gazdáknak segítünk abban, hogy ne kelljen ugyanazt az utat végigjárniuk, amelyet én végigjártam, hanem egy működő megoldással dolgozhassanak a saját területükön.