A szőlőtermesztésben is jelen van az időjárás okozta gazdasági kár – fagykár. Alapvetően kétféle fagytípusról beszélhetünk: a téli és a tavaszi fagyokról. Bár évtizedekkel ezelőtt még az erős januári–februári, tartósan -20 °C alatti téli fagyok okozták a legnagyobb tőke- és rügypusztulást, a klímaváltozás mára megfordította ezt az arányt.

A teleink enyhébbé váltak, a tavaszi fagyok gyakorisága és intenzitása viszont megnőtt – ahogyan azt a 2026-os év tavaszi fagyok is megmutatták.

Miért ilyen nagy probléma az intenzívebb tavaszi fagy?

A tavaszi fagykár közvetlenül a már kihajtott szőlőt, friss hajtásokat és a virágzatot pusztítja el. Ehhez sokszor elég, ha az április végi, május eleji időszakban a hőmérséklet mindössze néhány órára fagypont alá süllyed. A kockázathoz két fő tényező tartozik:

· Korábbi fakadás: Az enyhe telek miatt a vegetációs időszak akár 2–3 héttel korábban elkezdődik, így a sérülékeny zöld hajtások már jelen vannak a tavaszi fagyhullámok idején.

· Szőlőfajta: A rendszerváltás óta elterjedt, intenzív illatú, korai borokat adó szőlőfajták a hagyományos fajtáknál sokkal korábban fakadnak, így nagyobb mértékben vannak kitéve a tavaszi fagykárnak.

A talajmenti, azaz kisugárzási fagy és a legveszélyeztetettebb borvidékek

Tavasszal jellemzően talajmenti, úgynevezett kisugárzási fagyok alakulnak ki. Ilyenkor a talaj közelében lévő levegő fagypont alá hűl, és a hideg légréteg szétterül a felszín közelében, miközben a magasabb légrétegekben melegebb levegő található.

Ezek a fagytípusok elsősorban nagy, lefolyástalan sík területeken, valamint völgyekben és fagyzugokban fordulnak elő gyakran. Magyarországon emiatt az Alföld szőlőterületei vannak kitéve a leginkább, ahol ráadásul a homokos talaj eleve nagyobb napi hőingást generál, segítve a talajmenti fagy kialakulását.

A 2026-os tavaszi fagy sajnos nagy pusztítást végzett a szőlőültetvényekben. Magyarországon és Európa bortermelő országaiban a május eleji fagyok több térségben akár 100%-os összefüggő kárt és teljes terméskiesést okoztak.

Fagyvédelem a szőlőültetvényekben

Mivel a fagykár túlnyomó többsége már nem a téli extrém hideg, hanem a tavaszi fagyveszély, ezért a megfelelő technológiával a károk sikeresen mérsékelhetők vagy teljesen elkerülhetők. A 2026-os év valós tapasztalatai alapján a fagyvédelmi szélgépek alkalmazása jelentős mértékben megvédte a termést és erősen mérsékelte a fagykárt.