Az almatermésűek szüreti időszakban végzett lombtrágyázása – felkészülés a következő évi stresszekre és tavaszi fagyokra

Az alma-, körte- és birsfák következő évi teljesítménye nem tavasszal, hanem már az előző nyár második felében és ősszel megalapozódik. Miközben a termelő az aktuális termés szedésére összpontosít, a fákban már zajlik a következő évi virágrügyek fejlődése, valamint a télre szükséges tápanyag- és szénhidráttartalékok raktározása.

Érésben lévő Kieffer körte, Wepigyümölcs
Érésben lévő Kieffer körte, Wepigyümölcs

A szüreti időszakban, több alkalomra elosztva végzett lombkezelések ezért nem csupán az adott évi termést szolgálhatják. A megfelelően megtervezett bór- és cinkpótlás, illetve a Frigocur alkalmazása hozzájárulhat a fák kondíciójának fenntartásához, a rügyek jobb tápanyag-ellátottságához és a következő vegetációs időszak kiegyensúlyozottabb indulásához.

Fontos azonban megjegyezni: ezek a kezelések nem teszik „fagyállóvá” a virágokat, és nem helyettesítik az aktív fagyvédelmet. Hatásuk elsősorban közvetett: egy megfelelően táplált, jó kondíciójú és elegendő tartalékkal rendelkező fa általában kedvezőbb helyzetből indul egy hideg-, vízhiány- vagy más stresszhatás bekövetkezésekor. Ezen stresszfaktorok jelenléte napjainkban sajnos fokozottan jelen vannak, így célszerű mindent megtenni, hogy a gyümölcsfák kondícióját növeljük. 

 

Mi történik a fában a szüreti időszak alatt?

A gyümölcsök érlelése jelentős terhelést jelent. A fa nagy mennyiségű vizet, ásványi anyagot és fotoszintézis során előállított szénhidrátot irányít a termés felé. Erős termésterhelés, aszály, hőstressz, levélkárosodás vagy hiányos tápanyagellátás esetén emiatt kevesebb erőforrás maradhat:

  • a következő évi termőrügyek fejlődésére; 
  • a vesszők megfelelő beérésére; 
  • a gyökérzet őszi aktivitására; 
  • a tartalék tápanyagok felhalmozására; 
  • a keményítő- és cukortartalékok kialakítására; 
  • valamint a téli nyugalmi állapotra történő felkészülésre. 

Szüret után a termés mint erős tápanyag- és szénhidrátelvonó szerv megszűnik. Ha a lomb még egészséges és fotoszintetikusan aktív, a fa tovább építheti tartalékait. A levelekből a mobilizálható anyagok egy része fokozatosan a rügyekbe, a vesszőkbe, a törzsbe és a gyökerekbe kerül.

Ez a tartalékolási folyamat különösen fontos az almatermésűeknél, mert tavasszal a rügyfakadás, a virágzás és a kezdeti terméskötődés jelentős részben az előző évben felhalmozott tartalékokra támaszkodik. A virágzás idején a fiatal levelek még nem képesek teljes egészében fedezni a fa energia- és tápanyagigényét. 

Szüreti időszakban végzett lombkezelés almaültetvényben
Szüreti időszakban végzett lombkezelés almaültetvényben

Miért előnyös a kezelést több alkalomra elosztani?

A lombon keresztüli tápanyagfelvétel hatékonysága korlátozott. Egyetlen nagy dózis nem feltétlenül eredményez arányosan nagyobb hasznosulást, miközben növelheti a perzselés, a gyümölcsfelületi elváltozás, a keverhetetlenség vagy más fitotoxikus reakciók kockázatát.

A kisebb adagokkal, több kezelésre felosztott program előnye lehet, hogy:

  • hosszabb időn keresztül támogatja a tápanyagfelvételt; 
  • jobban igazítható az egyes fajták eltérő szüreti idejéhez; 
  • mérsékelheti az egyszeri nagy koncentráció okozta levélkárosodás veszélyét; 
  • kedvezőtlen időjárás vagy gyenge felszívódás esetén csökkenti az egyetlen kezelésre való ráutaltságot; 
  • a még aktív lombot folyamatosan eléri a szüreti időszak során. 

A kezelések számát és időpontját azonban nem lehet minden ültetvényre egységesen meghatározni. Figyelembe kell venni a fajta érési idejét, a termésterhelést, a lomb állapotát, a korábbi tápanyagvizsgálatokat és az alkalmazott készítmények engedélyokiratát.

A bór szerepe: felkészülés a következő évi virágzásra

A bór kis mennyiségben szükséges mikroelem, élettani jelentősége azonban rendkívül nagy. Részt vesz többek között:

  • a sejtfalak kialakításában és stabilitásában; 
  • az osztódó szövetek fejlődésében; 
  • a hajtás- és gyökércsúcsok működésében; 
  • a cukrok szállításával összefüggő folyamatokban; 
  • a szállítószövetek fejlődésében; 
  • a pollen csírázásában és a pollentömlő növekedésében; 
  • a megtermékenyülésben és a kezdeti terméskötődésben. 

Az alma- és körtefélékben a bór a háncsrészben viszonylag jól szállítható, ezért a lombra kijuttatott bór egy része a levelekből a rügyek felé is áthelyeződhet. Vizsgálatokban az őszi lombkezelésből származó bór aránya a virágrügyekben és a következő évi virágokban is kimutatható volt.

Az őszi bórkezelés legfontosabb célja tehát nem a lomb „zölden tartása”, hanem a következő tavasszal nagyon korán jelentkező bórigény fedezésének segítése. Ez hozzájárulhat:

  • a fejlettebb, jobb tápanyag-ellátottságú virágrügyekhez; 
  • az életképesebb virágszervek kialakulásához; 
  • a megfelelőbb pollentömlő-növekedéshez; 
  • a kiegyenlítettebb termékenyüléshez és kötődéshez. 

A bór ugyanakkor szűk optimális tartománnyal rendelkező elem: a hiányos és a toxikus ellátottság között viszonylag kicsi a különbség. Emiatt a rendszeres, automatikus bórozás helyett levélvizsgálatra, ültetvényspecifikus értékelésre és az engedélyezett dózis pontos betartására van szükség.

A cink szerepe: enzimműködés, hajtásfejlődés és asszimiláció

A cink számos enzim működéséhez, a fehérje- és szénhidrát-anyagcseréhez, a klorofillképződéshez, valamint az auxinháztartáshoz kapcsolódó mikroelem. Hiányában rövid ízközök, kis levelek, rozettásodás, gyenge hajtásnövekedés és úgynevezett vakrügyek jelenhetnek meg.

A nem megfelelő levélfelület kevesebb fotoszintetikus teljesítményt jelent. Ez közvetve csökkentheti a termés, a rügyek és a fás részek szénhidrátellátását is. A megfelelő cinkellátottság ezért nemcsak a hajtásrendszer fejlődéséhez, hanem a fa teljes energiaforgalmához is hozzájárul.

Lombon keresztüli kijuttatása különösen indokolt lehet meszes, magas pH-jú vagy olyan talajokon, ahol a cink jelen van ugyan, de a gyökerek számára rosszul felvehető formába kerül. Őszi cinkkezelésekkel almában eredményesen mérsékelhető a hiány, de a cink növényen belüli áthelyeződése korlátozottabb, mint a bóré. Tartós hiány esetén ezért több kezelésre vagy több éven át következetesen végrehajtott programra lehet szükség.

A gyümölcsön lévő cinkes permetlé bizonyos összetételek és körülmények között perzselést vagy parásodást okozhat. Szüret alatt ezért kizárólag az adott készítmény címkéjének megfelelő felhasználás fogadható el; érzékeny fajta vagy korábban nem alkalmazott keverék esetén indokolt lehet kisebb területen próbakezelést végezni. 

Mit adhat hozzá a Frigocur?

A Frigocur nem lombtrágya, hanem 1-naftil-ecetsav – röviden 1-NAA – hatóanyagú növekedésszabályozó készítmény. Ezért hatását szakmailag külön kell választani a bór és a cink közvetlen táplálkozás-élettani szerepétől.

A készítmény alkalmazásának célja a fa hormonális szabályozásának, a kambium működésének, illetve a víz- és tápanyagszállítást végző szövetek fejlődésének befolyásolása. Az alkalmazási technológia későn szedett gyümölcsöknél lehetőséget ad arra, hogy a kezelést a gyümölcs fejlődése alatt több kisebb dózisra osszák, megfelelő időt biztosítva az élettani folyamatok kialakulásához.

A készítmény technológiai leírása a kezelések lehetséges következményei között említi:

  • a szállítószövetek képződésének fokozását; 
  • a víz- és tápanyagforgalom támogatását; 
  • az aszályérzékenység mérséklését; 
  • az erősebb rügyberakódást; 
  • a következő évi virágképződés támogatását; 
  • valamint a fa téli felkészítését. 

Mivel növekedésszabályozó szerről van szó, a dózis és a fenológiai időzítés különösen fontos. Az auxinhatású készítmények különböző időpontokban eltérő – akár termésritkító, kötődést befolyásoló vagy gyümölcshullást mérséklő – választ válthatnak ki. Ezért a Frigocur alkalmazása kizárólag a hatályos engedélyokirat és a gyártói technológia szerint történhet. Frigocur termékleírás

Hogyan kapcsolódik mindez a stressztűréshez?

A növény stressztűrése nem egyetlen tápanyag vagy készítmény hatásának eredménye. A jó stressztűréshez szükség van:

  • megfelelő tápanyag-ellátottságra; 
  • működő gyökérzetre és szállítószövetekre; 
  • ép sejtmembránokra; 
  • megfelelő vízháztartásra; 
  • elegendő szénhidráttartalékra; 
  • jól beérett vesszőkre; 
  • egészséges, fejlett rügyekre. 

A bór, a cink és a növekedésszabályozás ezek közül több folyamatra is hatással lehet. A megfelelő cinkellátás támogatja az enzimrendszereket, a klorofillképzést és az auxinanyagcserét. A bór részt vesz a sejtfal, az osztódó szövetek és a szállítórendszer működésében. A Frigocur pedig növekedésszabályozó hatásán keresztül kapcsolódhat a szállítószövetek és a rügyek fejlődéséhez.

A jól kondicionált fa általában gyorsabban képes reagálni a környezeti terhelésekre és jobban regenerálódhat azok után. A tápanyaghiányos, túlterhelt vagy legyengült fa ezzel szemben már a stresszhatás bekövetkezése előtt hátrányban van.

Növelhető-e ezzel a fagyellenállóság?

Bizonyos mértékig támogatható a fa természetes fagytűrése, de ezt nem szabad közvetlen fagyvédelmi garanciaként értelmezni.

Az őszi hidegedzés során több egymással összefüggő folyamat játszódik le:

  • csökken a szövetek szabadvíztartalma; 
  • módosul a sejtek oldottanyag-koncentrációja; 
  • cukrok és más védőanyagok halmozódnak fel; 
  • stabilizálódnak a sejtmembránok; 
  • a hajtások növekedése lezárul, a vesszők beérnek; 
  • kialakul a mélynyugalmi állapot. 

E folyamatokhoz kiegyensúlyozott tápanyagellátás és megfelelő szénhidráttartalék szükséges. A szüreti és szüret utáni lombkezelések akkor javíthatják a következő évi stressztűrés alapjait, ha tényleges hiányt korrigálnak, támogatják a rügyek ellátását, és nem zavarják meg a természetes növekedéslezárást.

A túlzott vagy helytelenül időzített kezelés ugyanakkor kedvezőtlen is lehet. A késői, túlzott nitrogénellátás például elhúzhatja a hajtásnövekedést és ronthatja a vesszők beérését. Hasonlóképpen, a szükségtelenül nagy mikroelem-adagok nem eredményeznek fokozott védelmet, viszont fitotoxicitást okozhatnak.

A kezelések nem helyettesítik az aktív fagyvédelmet

A jobb kondíció segíthet abban, hogy a fa természetes tűrőképessége érvényesüljön, illetve a károsodás után hatékonyabban regenerálódjon. Egy erős tavaszi lehűlés során azonban a virágok pusztulását elsősorban a tényleges szövethőmérséklet, a fenológiai állapot, a lehűlés időtartama és a fajta érzékenysége határozza meg.

Ezért a kondicionáló és tápanyag-utánpótlási technológiák mellett továbbra is szükség lehet:

  • pontos ültetvényi hőmérsékletmérésre; 
  • fagyriasztásra; 
  • szélgépes légkeverésre; 
  • öntözéses vagy hőtermelésen alapuló védekezésre; 
  • valamint a különböző módszerek összehangolt alkalmazására. 

A lombkezelések hosszabb távú, megelőző szemléletet képviselnek; az aktív fagyvédelmi technológiák pedig a kritikus éjszakán beavatkozva igyekeznek a növényi szervek hőmérsékletét a károsodási küszöb fölött tartani. A komplex fagyvédelem jegyében így egyik alapja a fa többirányú támogatásának.



Kombinációs fagyvédelem
Kombinációs fagyvédelem

Gyakorlati szempontok a program kialakításához

A szüreti időszakra tervezett kezelések előtt célszerű:

  1. Levélanalízissel és az ültetvény szemrevételezésével felmérni a bór- és cinkellátottságot. 
  2. Külön kezelni a korai, középérésű és késői fajtákat. 
  3. Csak egészséges, még aktív lombra permetezni. 
  4. Figyelembe venni, hogy a szüret alatt a gyümölcs közvetlenül érintkezhet a permetlével. 
  5. Ellenőrizni minden készítmény engedélyezett kultúráját, dózisát, kijuttatási időpontját és élelmezés-egészségügyi várakozási idejét. 
  6. Előzetesen megvizsgálni a tankkeverék fizikai és kémiai összeférhetőségét. 
  7. Kerülni a forró, száraz, erősen szeles időben történő kijuttatást. 
  8. A kezelést megfelelő levélborítottsággal, de megfolyás nélkül elvégezni. 
  9. Szükség esetén külön kezelni az éppen szedés alatt álló sorokat vagy fajtablokkot. 
  10. A programot összehangolni az őszi növényvédelemmel és a betakarítás szervezésével. 

Gyakorlati technológiai javaslat

Weppert Sándor, a WepiFrost alapítója és tulajdonosa maga is gyakorló gyümölcstermesztő, saját körteültvénnyel rendelkezik. A gyümölcsös egyben a WepiFrost fagyvédelmi szélgépekkel végzett fejlesztések és üzemi kísérletek állandó helyszíne is. Az előzőekben ismertetett szempontok ebben az ültetvényben az alábbi technológia szerint jelennek meg a gyakorlatban.

A lombtrágyák kijuttatásának időpontját minden esetben a szüret menetéhez, a lombozat állapotához és az időjárási körülményekhez igazítják, ezért a kezelések között néhány napos eltérés előfordulhat. A szüret általában szeptember 1-jén kezdődik, és október 20. körül fejeződik be. Ehhez igazodva a lombkezelések tervezett időpontjai szeptember 1., szeptember 20. és október 10.

A fákat tehát a szüreti időszakban három alkalommal kezelik az alábbi összetételű tankkeverékkel:

  • kálium-nitrát: 3 kg/ha;
  • Frigocur: 0,25 l/ha;
  • Boroplus: 0,5 l/ha;
  • Idrogrena: 2,5 l/ha.

Az első kezelést az első körszedést követően végzik el, és a későbbi kijuttatásokat is mindig az adott szedési forduló utánra időzítik. Ennek célja, hogy a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás a szüret elhúzódó időszakában is folyamatosan támogassa a fák kondícióját és a következő évi termőrügyek fejlődését.

A technológia november elején egy záró lombkezeléssel egészül ki. Ennek során az alábbi összetételű tankkeveréket juttatják ki:

  • kálium-nitrát: 3 kg/ha;
  • bór: 0,5 l/ha;
  • Frigocur: 0,25 l/ha;
  • Zintrac cink lombtrágya: 1,25 l/ha.

Ez a kezelés zárja le az őszi lombtrágyázási programot, és segíti a fák télre való felkészülését, megfelelő tápanyag-ellátottságát, valamint a következő tenyészidőszak kedvezőbb indulását.

Weppert Sándor gyümölcstermesztő saját körteültetvényében

Összegzés

Az almatermésűek szüreti időszakban végzett lombkezelése átmenetet képez az adott évi termés befejezése és a következő év megalapozása között. A bór a virágrügyek, a virágszervek és a megtermékenyülés szempontjából fontos, míg a cink az enzimműködéshez, az auxinháztartáshoz, a levélfelület és a hajtások megfelelő fejlődéséhez járul hozzá. A Frigocur növekedésszabályozóként más mechanizmuson keresztül, elsősorban a hormonális szabályozás és a szállítószövetek fejlődésének befolyásolásával egészítheti ki a technológiát.

A helyesen megválasztott kezelések javíthatják a fa kondícióját, a rügyek tápanyag-ellátottságát és a következő tavaszi indulás feltételeit. Ezzel közvetve a stressztűrés és a természetes fagytűrés alapjai is erősíthetők.

A cél azonban nem egy általános „fagyállóság” létrehozása, hanem az, hogy a fa a télbe megfelelő tartalékokkal, beérett vesszőkkel, egészséges szállítórendszerrel és jól fejlett termőrügyekkel lépjen. Lényeges, hogy a tavaszi virágzás idején a fa tudjon a raktározott tápanyagokat mobilizálni és szöveteibe építeni, hiszen ilyenkor ez az elsődleges forrása az ásványi anyagoknak. Ez a megelőző kondicionálás az aktív fagyvédelemmel együtt adhat nagyobb biztonságot a következő év termésének megőrzéséhez.

Virágzás a Wepi körtésben
Virágzás a Wepi körtésben
Scroll to Top