Miért előnyös a kezelést több alkalomra elosztani?

A lombon keresztüli tápanyagfelvétel hatékonysága korlátozott. Egyetlen nagy dózis nem feltétlenül eredményez arányosan nagyobb hasznosulást, miközben növelheti a perzselés, a gyümölcsfelületi elváltozás, a keverhetetlenség vagy más fitotoxikus reakciók kockázatát.

A kisebb adagokkal, több kezelésre felosztott program előnye lehet, hogy:

• hosszabb időn keresztül támogatja a tápanyagfelvételt; 
• jobban igazítható az egyes fajták eltérő szüreti idejéhez; 
• mérsékelheti az egyszeri nagy koncentráció okozta levélkárosodás veszélyét; 
• kedvezőtlen időjárás vagy gyenge felszívódás esetén csökkenti az egyetlen kezelésre való ráutaltságot; 
• a még aktív lombot folyamatosan eléri a szüreti időszak során. 

A kezelések számát és időpontját azonban nem lehet minden ültetvényre egységesen meghatározni. Figyelembe kell venni a fajta érési idejét, a termésterhelést, a lomb állapotát, a korábbi tápanyagvizsgálatokat és az alkalmazott készítmények engedélyokiratát.

A bór szerepe: felkészülés a következő évi virágzásra

A bór kis mennyiségben szükséges mikroelem, élettani jelentősége azonban rendkívül nagy. Részt vesz többek között:

• a sejtfalak kialakításában és stabilitásában; 
• az osztódó szövetek fejlődésében; 
• a hajtás- és gyökércsúcsok működésében; 
• a cukrok szállításával összefüggő folyamatokban; 
• a szállítószövetek fejlődésében; 
• a pollen csírázásában és a pollentömlő növekedésében; 
• a megtermékenyülésben és a kezdeti terméskötődésben. 

Az alma- és körtefélékben a bór a háncsrészben viszonylag jól szállítható, ezért a lombra kijuttatott bór egy része a levelekből a rügyek felé is áthelyeződhet. Vizsgálatokban az őszi lombkezelésből származó bór aránya a virágrügyekben és a következő évi virágokban is kimutatható volt.

Az őszi bórkezelés legfontosabb célja tehát nem a lomb „zölden tartása”, hanem a következő tavasszal nagyon korán jelentkező bórigény fedezésének segítése. Ez hozzájárulhat:

• a fejlettebb, jobb tápanyag-ellátottságú virágrügyekhez; 
• az életképesebb virágszervek kialakulásához; 
• a megfelelőbb pollentömlő-növekedéshez; 
• a kiegyenlítettebb termékenyüléshez és kötődéshez. 

A bór ugyanakkor szűk optimális tartománnyal rendelkező elem: a hiányos és a toxikus ellátottság között viszonylag kicsi a különbség. Emiatt a rendszeres, automatikus bórozás helyett levélvizsgálatra, ültetvényspecifikus értékelésre és az engedélyezett dózis pontos betartására van szükség.

A cink szerepe: enzimműködés, hajtásfejlődés és asszimiláció

A cink számos enzim működéséhez, a fehérje- és szénhidrát-anyagcseréhez, a klorofillképződéshez, valamint az auxinháztartáshoz kapcsolódó mikroelem. Hiányában rövid ízközök, kis levelek, rozettásodás, gyenge hajtásnövekedés és úgynevezett vakrügyek jelenhetnek meg.

A nem megfelelő levélfelület kevesebb fotoszintetikus teljesítményt jelent. Ez közvetve csökkentheti a termés, a rügyek és a fás részek szénhidrátellátását is. A megfelelő cinkellátottság ezért nemcsak a hajtásrendszer fejlődéséhez, hanem a fa teljes energiaforgalmához is hozzájárul.

Lombon keresztüli kijuttatása különösen indokolt lehet meszes, magas pH-jú vagy olyan talajokon, ahol a cink jelen van ugyan, de a gyökerek számára rosszul felvehető formába kerül. Őszi cinkkezelésekkel almában eredményesen mérsékelhető a hiány, de a cink növényen belüli áthelyeződése korlátozottabb, mint a bóré. Tartós hiány esetén ezért több kezelésre vagy több éven át következetesen végrehajtott programra lehet szükség.

A gyümölcsön lévő cinkes permetlé bizonyos összetételek és körülmények között perzselést vagy parásodást okozhat. Szüret alatt ezért kizárólag az adott készítmény címkéjének megfelelő felhasználás fogadható el; érzékeny fajta vagy korábban nem alkalmazott keverék esetén indokolt lehet kisebb területen próbakezelést végezni. 

Mit adhat hozzá a Frigocur?

A Frigocur nem lombtrágya, hanem 1-naftil-ecetsav – röviden 1-NAA – hatóanyagú növekedésszabályozó készítmény. Ezért hatását szakmailag külön kell választani a bór és a cink közvetlen táplálkozás-élettani szerepétől.

A készítmény alkalmazásának célja a fa hormonális szabályozásának, a kambium működésének, illetve a víz- és tápanyagszállítást végző szövetek fejlődésének befolyásolása. Az alkalmazási technológia későn szedett gyümölcsöknél lehetőséget ad arra, hogy a kezelést a gyümölcs fejlődése alatt több kisebb dózisra osszák, megfelelő időt biztosítva az élettani folyamatok kialakulásához.

A készítmény technológiai leírása a kezelések lehetséges következményei között említi:

• a szállítószövetek képződésének fokozását; 
• a víz- és tápanyagforgalom támogatását; 
• az aszályérzékenység mérséklését; 
• az erősebb rügyberakódást; 
• a következő évi virágképződés támogatását; 
• valamint a fa téli felkészítését. 

Mivel növekedésszabályozó szerről van szó, a dózis és a fenológiai időzítés különösen fontos. Az auxinhatású készítmények különböző időpontokban eltérő – akár termésritkító, kötődést befolyásoló vagy gyümölcshullást mérséklő – választ válthatnak ki. Ezért a Frigocur alkalmazása kizárólag a hatályos engedélyokirat és a gyártói technológia szerint történhet. Frigocur termékleírás

Hogyan kapcsolódik mindez a stressztűréshez?

A növény stressztűrése nem egyetlen tápanyag vagy készítmény hatásának eredménye. A jó stressztűréshez szükség van:

• megfelelő tápanyag-ellátottságra; 
• működő gyökérzetre és szállítószövetekre; 
• ép sejtmembránokra; 
• megfelelő vízháztartásra; 
• elegendő szénhidráttartalékra; 
• jól beérett vesszőkre; 
• egészséges, fejlett rügyekre. 

A bór, a cink és a növekedésszabályozás ezek közül több folyamatra is hatással lehet. A megfelelő cinkellátás támogatja az enzimrendszereket, a klorofillképzést és az auxinanyagcserét. A bór részt vesz a sejtfal, az osztódó szövetek és a szállítórendszer működésében. A Frigocur pedig növekedésszabályozó hatásán keresztül kapcsolódhat a szállítószövetek és a rügyek fejlődéséhez.

A jól kondicionált fa általában gyorsabban képes reagálni a környezeti terhelésekre és jobban regenerálódhat azok után. A tápanyaghiányos, túlterhelt vagy legyengült fa ezzel szemben már a stresszhatás bekövetkezése előtt hátrányban van.

Növelhető-e ezzel a fagyellenállóság?

Bizonyos mértékig támogatható a fa természetes fagytűrése, de ezt nem szabad közvetlen fagyvédelmi garanciaként értelmezni.

Az őszi hidegedzés során több egymással összefüggő folyamat játszódik le:

• csökken a szövetek szabadvíztartalma; 
• módosul a sejtek oldottanyag-koncentrációja; 
• cukrok és más védőanyagok halmozódnak fel; 
• stabilizálódnak a sejtmembránok; 
• a hajtások növekedése lezárul, a vesszők beérnek; 
• kialakul a mélynyugalmi állapot. 

E folyamatokhoz kiegyensúlyozott tápanyagellátás és megfelelő szénhidráttartalék szükséges. A szüreti és szüret utáni lombkezelések akkor javíthatják a következő évi stressztűrés alapjait, ha tényleges hiányt korrigálnak, támogatják a rügyek ellátását, és nem zavarják meg a természetes növekedéslezárást.

A túlzott vagy helytelenül időzített kezelés ugyanakkor kedvezőtlen is lehet. A késői, túlzott nitrogénellátás például elhúzhatja a hajtásnövekedést és ronthatja a vesszők beérését. Hasonlóképpen, a szükségtelenül nagy mikroelem-adagok nem eredményeznek fokozott védelmet, viszont fitotoxicitást okozhatnak.

A kezelések nem helyettesítik az aktív fagyvédelmet

A jobb kondíció segíthet abban, hogy a fa természetes tűrőképessége érvényesüljön, illetve a károsodás után hatékonyabban regenerálódjon. Egy erős tavaszi lehűlés során azonban a virágok pusztulását elsősorban a tényleges szövethőmérséklet, a fenológiai állapot, a lehűlés időtartama és a fajta érzékenysége határozza meg.

Ezért a kondicionáló és tápanyag-utánpótlási technológiák mellett továbbra is szükség lehet:

• pontos ültetvényi hőmérsékletmérésre; 
• fagyriasztásra; 
• szélgépes légkeverésre; 
• öntözéses vagy hőtermelésen alapuló védekezésre; 
• valamint a különböző módszerek összehangolt alkalmazására. 

A lombkezelések hosszabb távú, megelőző szemléletet képviselnek; az aktív fagyvédelmi technológiák pedig a kritikus éjszakán beavatkozva igyekeznek a növényi szervek hőmérsékletét a károsodási küszöb fölött tartani. A komplex fagyvédelem jegyében így egyik alapja a fa többirányú támogatásának.